Dorogi Erőmű
A Dorogi Erőmű, amely 1997-ben került a Dalkia Energia Zrt. tulajdonába, a két város, Dorog és Esztergom 3500 lakásának hő- és melegvíz-ellátásához szükséges hőt állítja elő.
A Dalkia Energia 2001 során valósította meg az erőmű modernizációját: a kazánokat széntüzelésről átállította földgázalapú tüzelésre; megépített egy kombinált ciklusú kogenerációs egységet, amelyben a kazán „előtét”-gázturbina villamos energiát termel; és korszerűsítette az erőmű irányítástechnikai berendezéseit. A kazán az égési folyamathoz a földgáz mellett felhasználja a gázturbina füstgázát, valamint a szomszédos Richter Gedeon Nyrt. hulladékként keletkező biogáz termékét is. Az előállított gőz egy részéből villamos energiát állít elő az erőmű, egy része bekerül a fogyasztói hálózatba gőzként, illetve forró vízként. A gőz egy részét az abszorpciós hűtő alakítja át hideg vízzé, optimalizálva ezzel a gázturbina villamosenergia-termelését.
A korszerűsítésnek köszönhetően nagymértékben javult az erőmű gazdaságossága – növekedett a kazánok hatásfoka, megnőtt a termelt villamos energia mennyisége –, így lehetővé vált a fogyasztói hődíj csökkentése. A beruházás számos előnnyel járt környezetvédelmi szempontból is: minimalizálódott a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a por kibocsátása, megszűnt a szén- és salak-pernye szennyezés, mérséklődött az úthálózat terhelése.
A kedvező tapasztalatok alapján 2003 tavaszán a Dorogi Erőmű megvalósította a második gázturbina üzembe helyezését, melynek villamos teljesítménye szintén 5 MW.
2006-ban az erőmű története egy újabb fontos állomáshoz érkezett: a műszaki–technológiai fejlesztés eredményeként lehetővé vált a biomassza–-szén tüzelés megvalósítása.
Az erőműben tartalékként üzemelő porszéntüzelésű kazán átalakításával olyan külső tüzelőanyag recirkulációs technológiát valósítottak meg, melyben a szén mellett a faapríték és más biomasszák, mezőgazdasági aprított növények – mint pl. napraforgó szár vagy napraforgó maghéj – tüzelésére is lehetőség van. A biomassza aránya jó esetben elérheti a bevitt tüzelőanyag hő 80%-át is.
Az új tüzelési móddal olyan gyorsan megújuló energiahordozó tüzelőanyagok kerülnek felhasználásra, amelyek javítják a hatásfokot és jelentősen csökkentik a környezeti terhelést. Ezen kívül a fosszilis energiahordozó-készletek rohamos csökkenése, a légkörszennyezés okozta károk enyhítése – köztük elsősorban az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás csökkentése – is szükségessé teszik a megújuló, környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonását az energiatermelésbe. |
